Két színrendszer, két világ
A képernyő RGB módban dolgozik: vörös, zöld és kék fényt kever, és minél több fény van együtt, annál világosabb a szín. A fehéret mindhárom fény együtt adja. A nyomtatás ezzel szemben CMYK módú: ciánkék (C), bíbor (M), sárga (Y) és fekete (K) festéket visz fel a papírra, és minél több festék kerül egy helyre, annál sötétebb lesz. A fehér a papír saját színe.
A két rendszer eltérően keveri a színeket, és nem ugyanazt a színtartományt (gamut) fedi le. Az RGB tartománya jóval nagyobb: élénk zöldet, kéket, neon árnyalatokat is meg tud jeleníteni, amelyek festékkel nem hozhatók létre.
Ábra: a CMYK tartománya (sárga) az RGB-ben (lila) belül van, ezért a külső, nagyon élénk színek nyomtatásban tompábbak.
Miért tompább a nyomat?
Amikor az RGB fájlt CMYK-ra alakítjuk, a program a nyomtatható tartományon kívül eső színeket a legközelebbi elérhető árnyalatra cseréli. Ez különösen a következő színeknél látszik:
- élénk, telített kék (például a tiszta #0000FF sötétlilába hajlik);
- neonzöld, neonsárga és neonrózsaszín, amelyek közel sincsenek a CMYK tartományában;
- erősen ciános zöldek, a világító türkiz.
A jó hír, hogy a hétköznapi színek, a legtöbb márkaszín és a barna, piros, szürke árnyalatok szinte változatlanul átmennek. A gond az extrém színekkel van.
Tervezz CMYK-ban
A legbiztosabb módszer, hogy már a tervezés elején CMYK módba állítod a dokumentumot (InDesignban és Illustratorban ez a dokumentumbeállítás, Photoshopban az Image, Mode, CMYK Color menü). Ilyenkor a képernyőn is a nyomtatható tartományhoz közelebb eső színeket látod, és nem érhet meglepetés a végén. A Canva a CMYK-exportot csak a fizetős csomagjában kínálja; ha ez nincs meg, az RGB-fájlt a nyomda alakítja át, de a színek eltérhetnek.
A fekete négy arca
A fekete látszólag egyszerű, valójában a legtöbb hiba forrása.
Ábra: 100% K, gazdag fekete és a tiltott 400%-os fekete; alul az elcsúszott négyszínű szöveg.
- 100% K (C0 M0 Y0 K100): csak fekete festék. Ezt használd szövegnek, vékony vonalnak, vonalkódnak és QR-kódnak. Egyetlen lemez van, így nincs mit elcsúsztatni, az élek élesek.
- Gazdag fekete (például C60 M40 Y40 K100): a feketét a három színes festék is erősíti, ezért nagy felületen mélyebb és sötétebb. Háttérnek, nagy fekete területnek való. Apró szövegnél kerüld: ha a lemezek hajszálnyit elcsúsznak, a betűk szélén színes szegély jelenik meg.
- Csak a három szín (C100 M100 Y100 K0): barnás, nem igazi fekete. Kerüld.
- Regisztrációs fekete (C100 M100 Y100 K100): a négy festék együtt 400%, ennyi festéket a papír nem bír: ráfolyik, elmaszatolódik, a másik oldalon átüt. Soha ne használd tervezett feketeként.
Egy jó szabály: a fekete szöveg mindig 100% K legyen, a nagy fekete felület pedig lehet gazdag fekete, de az összes festékmennyiség maradjon 300% alatt. A PrintPont előellenőrzése a 320% feletti összfestékmennyiséget jelzi.
Pantone és direktszín
A Pantone (PMS) egy szabványos színkeverő rendszer. Offset nyomdában külön festékkel nyomják, ezért pontos. A digitális gépek azonban CMYK-festékből keverik, így a Pantone-szín közelítő lesz, és a legélénkebb árnyalatok eltérhetnek. A direktszínnel készült fájlt is elfogadjuk, az előellenőrzés viszont erre figyelmeztet. Ha kritikus a pontos szín (például egy logóé), kérj mintát.
Színprofil: FOGRA39 és FOGRA51
A CMYK nem egyetlen szín, hanem sok különböző beállítás: ugyanaz a C50 M30 Y20 K0 más-más papíron és gépen kicsit eltérő színt ad. Ezt a különbséget az ICC-profil kezeli. Európában a leggyakoribb nyomdai profilok a FOGRA-sorozatból valók:
| Profil | Mire való |
|---|---|
| FOGRA39 (PSO Coated v2) | bevonatos (műnyomó) papír, régi, de máig legelterjedtebb |
| FOGRA51 (PSO Coated v3) | bevonatos papír, az újabb szabvány szerint |
| FOGRA29 | bevonat nélküli papír, a régebbi szabvány |
| FOGRA52 (PSO Uncoated v3) | bevonat nélküli papír, az újabb szabvány |
Ha nem tudod, melyik illik a papírodhoz, a FOGRA39 biztonságos választás. Fontos, hogy a profil ne csak a fájlhoz legyen hozzárendelve, hanem a konverziót is vele végezd (InDesignban a Convert to Profile, nem az Assign). Mentéskor, PDF/X exportnál a profil beágyazódik, így a nyomda tudja, milyen színekkel dolgozol. A teljes lépéssor a fájl-előkészítési útmutatóban szerepel.
Fekete-fehér és szürke
Ha a feladat fekete-fehér, a legjobb, ha a képet szürkeárnyalatossá (Grayscale) alakítod, és a szöveget 100% K feketével szedd. A színes motívumból egyszerűen feketére állítva a szürkék kékes vagy zöldes árnyalatot kaphatnak, mert a program a háttérben CMYK-keveréket használ. A szürkeárnyalatos kép csak a K csatornát használja, ezért semleges marad.
Mit tegyél, ha fontos a szín?
Ha a színhűség nagyon számít (márkaszín, bőrtónus, termékfotó), a következők segítenek:
- kalibráld a monitort, és használd a tervezőprogram lágy bepróbálását (View, Proof Setup);
- nézz meg egy nyomtatott próbát, mielőtt nagy példányszámot rendelsz;
- kerüld az extrém telítettségű színeket, ha lehet;
- a végső fájlt mindig a ténylegesen használt papírhoz választott profillal exportáld.
Végül töltsd fel a PDF-et az ingyenes ellenőrzőbe: jelzi az RGB-színeket, a négyszínű apró fekete szöveget és a túl sok festéket. A méretekről és a vágásról a kifutó-útmutató, a képminőségről a felbontás-útmutató szól.
Gyakori kérdések
Muszáj CMYK-ban dolgoznom?
Nem muszáj, az RGB fájlt is átalakítjuk CMYK-ra. A végeredmény viszont akkor kiszámíthatóbb, ha már tervezés közben CMYK-ban látod a színeket, mert az élénk árnyalatok átalakításkor tompábbak lesznek.
Miért tompább a nyomat, mint a monitoron?
A monitor fényt bocsát ki, és olyan élénk színeket is meg tud jeleníteni, amelyeket festékkel nem lehet előállítani. A nyomtatás a papírról visszavert fénnyel dolgozik, ezért a színtartománya kisebb.
Mi a különbség a 100% K és a gazdag fekete között?
A 100% K csak fekete festék, kisméretű szövegnek és vonalnak ez a jó. A gazdag fekete a feketéhez más színeket is kever (például C60 M40 Y40 K100), ettől nagy felületen mélyebb és egyenletesebb, de apró betűnél elcsúszhat a regisztráció.
Pontosan ugyanolyan lesz a Pantone-színem?
A digitális gép a direktszínt CMYK-festékekből keveri, ezért kissé eltérhet a Pantone-legyezőtől. Ha a pontos árnyalat létfontosságú, kérj a nyomdától színpróbát, vagy kérdezd meg, tud-e direktszínnel nyomtatni.
Melyik színprofilt használjam?
Bevonatos (matt vagy fényes műnyomó) papírra a FOGRA39 (PSO Coated v2) vagy az újabb FOGRA51 (PSO Coated v3) való, bevonat nélküli papírra a FOGRA29 vagy a FOGRA52. Ha nem tudod, melyiket válaszd, a FOGRA39 nyugodt alapérték.
Mit csináljak, ha a monitorom színe más, mint a nyomaté?
Kalibráld a monitort, és kapcsold be a lágy bepróbálást (soft proof) a tervezőprogramban a megfelelő profillal. Pontos színekhez a nyomtatott színpróba az egyetlen biztos módszer.